Idegennek érzed Magad a világodban?

Mi kell ahhoz, hogy otthon érezd magad, éppen itt és most?

Kissé kaotikus a kép?
Kissé kaotikus a kép?

Néha azt gondolod, nem itt van a helyed?

Nem tudsz kapcsolódni az emberek, a kulturális élet, a média, a gazdaság, a politika, az egészségügyi intézkedések, a törvénykezés és szabályozások világához?

Üdvözöllek a klubban!

Anélkül, hogy egy Access tanfolyamot kezdenék tartani, a teljesség igénye nélkül, azt állítom, hogy ha te egy ilyen cikket egy olyan oldalon vagy fórumon megtalálsz, és el is olvasod, ahol megtaláltad az írásomat, akkor jó eséllyel néha így érzel.

Miért? Mert különbözőek vagyunk. Vannak embertársaink, akiket nem izgat ez az egész, jól érzik magukat – vagy éppen nem, és vannak, akik szeretnének mélyebbre nézni, és él bennük a változás és változtatás igénye.

Egyik sem jobb vagy rosszabb, egyszerűen másképp működünk.

Fontos, hogy tudd, nincs Benned hiba, ne tedd Magad rosszá azért, mert úgy érzed, nehezen illeszkedsz a „való” világhoz! Nem vagy ezzel egyedül!

Mi tehetek?

Hogyan érezzem jól magam ebben a zajló életben, ahol minden és mindenki cikk-cakkban halad, legalábbis úgy érzem?

A napokban kezdtem gondolkozni ezen a témán, és beugrott egy számítástechnikai kifejezés, az Interface – Interfész.

A Wikipédia ezt írja: Az interfész (az angol interface szóból) két számítógépes (hardver vagy szoftver) eszköz, vagy a számítógép és az azt használó ember érintkezési felülete. Az interfész olyan megoldásokat tételez fel, amelyeket mindkét fél ért.

Érintkezési felület

Mi van, ha eddig másképp értelmeztem magam és a világ összefüggéseit? Mi van, ha nem kell, hogy része legyek olyan folyamatoknak, állapotoknak, rendszereknek, amik idegenek, kényelmetlenek, vagy nem igazán teremtőek a számomra?

S mi van, ha nem kell elvonulnom, kilépnem a világból a saját kis univerzumomba – avagy fordítva, mi van, ha nem kell elhagynom a saját univerzumomat a boldogulásért egy számomra kissé furcsa világban?

Csak a kapcsolódási felületeket kell megtalálnom. Ez megalkuvás? Számomra nem! Mert mint teremtő lény tudom, hogy ha jól érzem magam, és örömben létezem, akkor létrehozom az örömöt a Földön is. Hozzájárulás akarok lenni, és ezt akkor tehetem meg igazán, ha jól érzem magam.

Része vagyok a világnak, ismerem és értem a történéseit, de csak addig a határig, amíg ez számomra teremtő hozzájárulás. A többihez csak érintőlegesen kapcsolódok.

Jó, de hogyan kapcsolódjak úgy, közben önmagam maradjak?

Nem egy energetikai zárról beszélek. Inkább egy határsávról köztem és a számomra nem kellemes dolgok között.

Betartom a törvényeket, igen. Adminisztrálom a vállalkozásomat, igen. Felveszem a boltban a maszkot, igen.

De felteszem a kérdést is, hogy hogyan lehet ez számomra könnyű és örömteli? Mi más lehetséges még? Kérdezz, de ne keress válaszokat! Hagyd, hogy az Univerzum hozzátegye a magáét.

Hogyan lehetek egészséges? Hogyan működhet a testem és a lényem harmonikusan együtt? Mi kell ahhoz, hogy örömben és bőségben éljek? Kinek lehetek ma hozzájárulás? …

Határsáv? Hívjuk mondjuk így.

Képzeld el a testedet. Képzeld el, hogy van körülötte egy energia mező. Nem kell még elhinned sem, csak képzeld el.

Testünk erőtere
Testünk erőtere

Képzeld :), Te választod meg, hogy mit engedsz be!

Nem kezdek most értekezni a médiáról, meg a többiről. Már csak azért sem, mert valamennyire nyomon kell követnem, hiszen onnan tudom meg, mi van az én teremen túl. De mi lenne, ha minden érzést, érzelmet és gondolatot (gondolkozást), egyszóval minden jelentőséget levennénk a történésekről, és csak a számunkra hasznos és fontos „tényeket” vennénk figyelembe? A többi mehet a kukába!

Nem kell mást tenned, csak légy tudatában annak, hogy abba az energia rendszerbe, amit a tested és a végtelen lényed alkot, azt engedsz be, és tartasz bent, amit akarsz, és azt nem, amit nem akarsz.

Kezdj el szelektálni!

S ha bármikor félsz – azaz az egészből elkezdesz átcsúszni a fél állapotba, nézz rá tudatosan:

Ez az enyém? Vagy más félelmét érzem? Mit engedtem be, milyen „információt”, vagy érzést, érzelmet, gondolatot, ami ezt a félelmet létrehozta bennem? Kell ez nekem? Igaz ez egyáltalán?

Kukázhatom?

Mi történik, ha beáramlik a terembe a külvilág, mint egy nagy hullám?

Semmi. Engedd át, had menjen, és ha kivált benned valamit, ha ott hagy valamit, dobd ki!

Nem védekezni akarunk, nem lezárni magunkat, csak tudatában lenni a folyamatoknak, és ami nem kell, az kitenni.

Fejezzük be egy kérdéssel:

Hogyan kapcsolódhatok a körülöttem működő világhoz úgy, hogy közben könnyed örömben és ragyogásban éljek, teremtő választásokkal, jóleső hozzájárulásokkal mások é a magam életéhez, egész-ségéhez, bőségéhez, és a Világ fényéhez?

Legyen így 🙂

Tetris Meditáció

Felkérést kaptam, hogy ha már kitaláltam a Tetris meditációt, készítsek hozzá egy vezetett meditációt. Íme, elkészült 🙂

Ez nem egy egyszerű meditáció, hanem egy energetikai eszköz.

Amikor elképzeled, hogy az életed eseményei kockánként kihullanak a testedből, és a tested energiamezejéből, akkor azok a blokkok, amiket ott tároltál idáig, valóban oldódni kezdenek!

Hiszel benne? Vagy nem? Nem számít! Csináld néhány napig, aztán nézd meg az eredményt!

S egyébként, valóban számít, hogy mi történik? Hogy ez tényleg egy energetikai esemény, vagy csak egy lelki dolog? Az eredmény ugyanaz lesz. Megkönnyebbülsz.

Szeretettel készítettem
Tamás

Tetris Meditáció hanganyag

Áttűnések – Tetris meditáció

Micsoda fura cím, mi az a Tetris, és egy játékra hogy lehet meditálni?

Elmondom!

Napok óta gyermek és fiatalkorom helyszínén járok kelek, és szembesülök mindazzal, amit itt éltem végig.

Itt telt a gyerekkorom. Itt jártam óvodába, általános iskolába, gimnáziumba, itt lettem először igazán szerelmes, itt lettem apa, és itt éltünk a családommal több mint 15 évig. Volt tehát idő az élmények, képek, hangok, emlékek elraktározására, beépítésére. S most, ahogy itt jövök-megyek, vagy testedzésképpen gyalogolok, óhatatlanul feljönnek az érzések, a történések.

Voltál már ilyen helyzetben? Esetleg Te is így érzel éppen?

Számomra olyan volt először, mint egy csendes multi-skizofrén idegösszeomlás. Mintha több dimenzióban léteztem volna egyszerre, érzékelve a múlt különböző rétegeit, és bevallom, a jelen volt a kevésbé valóságos!

Elkezdtem kérdezni, használva az Accesss Consciousness eszközeit, hogyan is tudom letisztítani ezeket a rétegeket, amik folyamatos áttűnéssel tértek át egymásba, úgy, hogy a jelenben végképp nem tudtam tartózkodni.

Ez után ugrott be egy ötlet, ebből lett a Tetris meditáció.

Ismered  a Tetris játékot? A lényege, ahogy a képen látod, hogy geometriai alakzatok hullanak fentről lefelé, és mire leérnek, úgy kell fordítanod őket, hogy az alsó sor teljesen ki legyen töltve. Ekkor az alsó sor eltűnik, és az egész kép lejjebb csúszik eggyel.

Ha azonban lyuk marad az alsó sorban, ez nem tűnik el, és a fal egyre feljebb épül. Ha eléri a képernyő tetejét, vége a játéknak. Milyen jelképes ez is: Ha nem tudod a halom alját eltűntetni, csak növekedni fog, míg már a végén nem látsz ki mögüle.

A meditációm lényege tehát a következő volt: Elképzeltem, ahogy korról-korra, időről-időre az életem történéseit összerendezem egy-egy sorba, és utána hagyom, hogy lejjebb kerüljön, kikerüljön az életem képernyőjéről, hagytam, hogy kihulljon lefelé – mondjuk a Föld magja felé, és jöhessen a következő sor, a következő emlékkészlet, és tisztuljanak az áttűnések.

S ahogy egyre lejjebb és lejjebb csúsznak az emlékek, az időszakok, úgy érkezem meg jobban és jobban a mába, a jelenbe, az életembe.

Felszabadító és megnyugtató. Mert ahogy elengedem a múlt rétegeit, ritkulnak az áttűnések, egyre kevesebb egymásra fényképezett képet látok, és elkezdek elfogadni, és megbocsátani. Mindent és mindenkinek – még magamnak is!

És amikor megérkezel az életedbe, a jelenedbe, a Mostba, akkor tudni fogod, hogy ki vagy Te, mit is akarsz, és el fogsz tudni indulni felé. Vagy legalábbis könnyebben kitalálod.

Most amikor ezt írom, azt érzem, hogy folyamatosan hullanak a kockák a fejemben, a testemben, végigmennek a gerincemen, és a gyökér csakrámnál távoznak a testemből. Leföldelődnek, és elfoglalják az őket megillető helyet a világban.

Így a meditációt lehet egy energetikai eszközként is használni, folyamatosra állítva elengedni a testedből és a tested körül lévő energiamezőből a múlt áttűnéseit!

Jó egységesülést és tisztulást kívánok!

Hála

Független Vagy?

Független vagy

Ezt a történetet először a Teremts Velem oldalon írtam le, de ide kívánkozik a tanulsága és az eszköz is, amit ilyen esetekben használhatsz.

Azon a napon folyamatosan vacakul éreztem magam. Reménytelennek és frusztrálónak láttam a helyzetemet. Kérdezgettem, hogy Kié ez, Kihez tartozik, és Tudatossággal csatolva küldözgettem vissza a feladónak, de folyamatosan visszatértek olyan gondolatok, amikről nyilvánvaló volt, hogy nem az enyémek.

Független vagy

Gary Douglas, az Access Consciousness alapítója azt mondja, hogy a gondolataink, érzelmeink, érzéseink 99 százaléka nem a miénk, és ilyen esetekben küldjük vissza őket, tudatossággal csatolva. Így mi is megszabadulunk az általunk érzett, de mégis máshoz tartozó érzetektől, és aki visszakapja a saját kihívásait, abban is tudatosodik, hogy miről van szó, és így könnyebben meg tudja oldani őket. Ezt tettem én is. De mégis visszatértek.

Ültem a ház előtt a lépcsőn, és egyszer csak belém villant:

Kihez, mihez vagyok hozzákapcsolódva? Kinek a hangulatváltozásait követem szinte percről percre? Mit tehetek ezzel?

S akkor megkérdeztem: Kihez vagyok hozzáhuzalozva? Minden ilyen huzalozást nem teremtetté teszek, elvágok, megszüntetek! És a tisztító mondat. Abban a pillanatban tudtam, hogy kivel mi volt ez a kapcsolat, és azonnal megszűnt.

Fellélegeztem, mert ez a kapcsolat nem az én akaratom szerint állt fent, és nem volt teremtő a számomra. És meg is szűnt.

Ha érzel ilyet, próbáld ki!